Чопський мер імпортує зайвих чиновників із Берегово
Переглядаючи інтернет-ресурси електронних газет Закарпаття редакція «Мій Чоп» пропонує читачам переклад та оригінал статті «Csap: totális eljecesedés», яка опублікована на сайті газети Karpati Igaz Szo on line.
Переклад статті
На сьомому році своєї каденції мер міста Галина Цар переживає не найкращі часи. Вона та її команда ще у далекому 2006 році була обрана мером міста від партії Регіонів (примітка Нашої України). Однак, вже багато років представляє інтереси у маленькому місті Віктора Балоги та його Єдиного центру.
З початку обрання розвиток міста ніби йшов у правильному руслі. Але пізніше стало ясно, що перші успіхи були започатковані попередником пані Цар.
Мер міста, колишній педагог, прекрасно розбирається у питаннях піару, репрезентації. Справжніх, наболілих проблем вона боїться та доручає їх вирішувати «фаховим -самозванцям».
Сьогодні у маленькому місті справжня стагнація, застій. Погані дороги, проблеми із питною водою та вуличним освітленням, дірявий бюджет супроводжують міського керманича. В останній час різко погіршилися відносини з найбільшою частиною населення міста – угорцями у питанні надання угорській мові статусу регіональної. До речі, мер та її команда у цьому питанні діяли відповідно до політичної лінії керівництва Єдиного центру.
Існує багато інших проблем у місті яких звичайно не бачить влада із вікон тепленької службової «Волги».
До наступних виборів ще рік, які Галина Цар може програти. Про те свідчить той факт, що місто декілька днів тому залишилося без питної води.
Водяні краники спочатку стогнали, кашляли, а потім пішла із них не вода, а брудне болото. А за це брудне болото чопівчани заплатять як за якісну чисту воду. Мер цю проблему намагається вирішити за допомогою знаючих фахівців. Таких у місті вона вважає немає. Тому мер вирішила шукати їх у місті Берегово.
Перша ластівка із міста на річкою Верке зайняла спорожніле місце заступника мера Лариси Ступак. Звати її Ольга Бізіля. Вона влітку ще балотувалася на посаду міського голови Берегово від партії Єдиний центр.
Разом із панею Ольгою приїхав ще один гайстарбайтер із Берегова. Він підсилює міську команду у відділі внутрішньої політики.
На місце другого заступника Володимира Хихняка також планується берегівський легіонер. Хто він буде, ще не відомо, але подейкують, що друг і товариш пані Бізілі із партії Єдиний центр. Чопівчани обурені. Тільки наївні люди можуть повірити в те, що пані Бізіля у Чопі може виконати свої берегівські передвиборчі обіцянки.
Оригінал статті
Csap: totális eljecesedés
" Beregszászban feleslegessé vált (levitézlett?) önkormányzati csinovnyikok aktív importjába fogott a csapi polgármester, tudta meg lapunk.
Összecsapni látszanak a hullámok a határ menti városka első embere fölött, aki hetedik éve foglalja a helyet a polgármesteri hivatal legfontosabb irodájában. Halina Car és csapata 2006-ban még a Régiók Pártjának színeiben került a városházára, ám csakhamar köpönyeget váltott, s immár évek óta a Viktor Baloga nevével fémjelzett Jedinij Centr (Egységes Centrum) párt tollazatában tetszeleg. Polgármesteri pályafutása ígéretesnek indult. Az első két-három évben kedvező irányban változott Csap arculata, ám a későbbiekben bebizonyosodott, hogy a kezdeti lendület tulajdonképpen az elődei által indított programok lefutásának volt betudható. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a pedagógusból lett városvezető gyakorlatilag csak a reprezentáció területén mozog otthonosan, a tényleges problémák előtt azonban megremegett a lába, illetve önjelölt „hozzáértőkre” bízta azok megoldását.
A kisvárosban lassan, de biztosan az általános tespedtség lett az úr. Az útburkolatok mélyedései gödrökké nőttek, leállt az ivóvízprogram, a közvilágítás látványosan jobblétre szenderült, és végül – de nem utolsósorban – már a mennyek és a poklok összes pénze sem volt elég, mert egyre több lyukon kezdett szivárogni a rendszer.
A magát az általános közmegelégedettség hitében ringató városvezetés alatt akkor roggyant meg a hatalom állványzata, amikor a polgármesteri hivatal látványosan szembefordult a város lakosságát legnagyobb arányban alkotó „kisebbséggel” – a magyarokkal. Mégpedig a regionális nyelvi státusz érvényesítésének kérdésében. Ebben az ügyben a városvezetés egyértelműen az anyapárt, a JC atyjának közvetlen utasításait követte.
A problémahalmok szép lassan hegyekké nőttek, melyek mellett ma már csak szemellenzővel, a hivatali Volga biztos melegében lehet elmenni. Bár még bő egy év van a soros önkormányzati választásokig, az elháríthatatlannak látszó bukás előszelét viharrá fokozta a tény, hogy a város egyik napról a másikra ivóvíz nélkül maradt. A csapok kezdetben csak hörögtek, köhögtek párat, majd köptek egy kiadósat, és sűrű, tapadós, ragadós iszapot kezdtek lövellni ugyanazért a tarifáért, amit a világ összes szabványának megfelelő ivóvízért kellene felszámolnia jobb helyeken a szolgáltatónak. Mivel a gondokhoz képtelen volt felnőni, egy meglepő lépésre szánta rá magát a város irányítására hivatott központi agy: úgy döntött, hozzáértőket kellene alkalmazni. De nem ám hazaiakat, mert Csapon bizonyára nincs elég megfelelő, talpraesett szakember. A polgármester szeme mert nagyot nézni, és messzire. Tekintete, információink szerint, végül Beregszászon állapodott meg, ahol számos elfekvőben lévő káderre hívták fel a figyelmét.
Elsőként az önként távozó helyettese, Larisza Sztupak helyére talált embert beregi pártkollégái körében. Az új csapi alpolgármester nem más lett, mint az a bizonyos Olga Bizilja, aki nyáron még a beregszászi polgármesteri széket célozta meg a JC színeiben. Ez a kedves asszony akkor vált ismertté a magyarság körében, amikor – még a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás első elnökhelyetteseként – kifogásolta, hogy miért csak a magyar iskolások részesülnek a magyarországi taneszköz-támogatásból. Bizilja asszonyon kívül egy másik beregszászi vendégjátékos is bekerült már a csapi városházára, aki az önkormányzat belpolitikai osztályának egyik íróasztalát kapta, és akit az új alpolgármester hozott magával. S hogy még ezzel se legyen elég a sok jóból, a napokban nyugdíjba vonuló Volodimir Hizsnyak megüresedő alpolgármesteri hivatalának betöltésére szintén egy beregszászi káder lett a kiszemelt, akinek nevét egyelőre sejtelmes homály fedi, s csak annyit tudni, hogy Olga Bizilja egyik bizalmas jó barátja, akinek párthovatartozása az előzőkből kiindulva szintén nem lehet kétséges.
A csapiak, már akik egyáltalán tudomást szereztek e fű alatti kádercserékről, mindeközben háborognak. Legfeljebb a legnaivabbak hiszik azt, hogy Bizilja azért települt közéjük, hogy a Tisza partján valósítsa meg Vérke partján tett ígéreteit."
Оригінал статті також можна прочитати за адресою:
http://kiszo.hhrf.org/module=news&target=get&id=15851
